A jelenleg működő 26 minősített klaszter összesen 1028 tagot tömörít, melyből 944 vállalati tag. 

A hazai klaszter tagvállalatok közel 69.000 főt foglalkoztatnak, összesített árbevételük meghaladja a 3400 milliárd forintot, melynek 61%-a export tevékenységből adódik. Annak ellenére, hogy a 944 klaszter tagvállalat 0,46%-át teszi ki a minimum egy főt foglalkoztató társas vállalkozásoknak, arányukat jóval meghaladóan járulnak hozzá a nemzetgazdasági szinten előállított hozzáadott értékhez: nemzetgazdaság összesített bruttó hozzáadott érték 2,29%-a.

Hazánk versenyképességének egyik záloga a magyar gazdasági szereplők sikeres bekapcsolódása a nemzetközi értékláncokba. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az egyes ágazatok olyan hálózatokat alkossanak, amelyek a kitörési pontként szolgáló iparágak szereplőit egységes képviseletbe tömörítik. A kormány ennek elősegítése érdekében fogadta el Magyarország 2030-ig szóló Klaszterfejlesztési Stratégiáját, amelynek célja, hogy az úgynevezett klaszteresedési (gazdasági hálózatalkotási) folyamat ösztönzésével és támogatásával hozzájáruljon a versenyképesség növeléséhez.

A most elfogadott dokumentum célja, hogy az adott iparág kulcsszereplőinek összefogásával Magyarország főbb húzóágazataiban legalább egy-egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés valósuljon meg, továbbá, hogy 2030-ra az összesített bruttó hozzáadott érték 10%-át az ezen együttműködésekben működő gazdasági szereplők adják."

Forrás: Kihirdették Magyarország klaszterfejlesztési stratégiáját (sajtóközlemény)

A kormány klaszterekkel kapcsolatos stratégiájának változása a mi munkánk újrakalibrálásának igényét is magával hozta. Legfontosabb hírünk, hogy 2024 első félévében kiírják az első akkreditációs pályázatot, amely már az új követelményrendszer mentén lesz értékelve.

Az új klaszterminősítések az alábbiak lehetnek:

1. Regisztrált klaszter
2. Professzionális klaszter
3. Innovációs klaszter

Célunk természetesen az Innovációs Klaszter cím (legmagasabb klaszterfokozat) elnyerése.

Ebben a folyamatban kiemelten fontos a menedzsment és a klasztertagok összefogása, hiszen közös érdekünk a címmel járó előnyök és támogatások kiaknázása. Például az akkreditált klaszterek tagjai a 2027-ig tartó pályázati periódusban is 5-10 többletponttal indulnak az értékelési szempontok tekintetében.

Az általunk folyamatosan emlegetett „aktív tagság” az ehhez vezető úton és a kétévente kiírásra kerülő cím ismételt elnyeréséhez elengedetlenül szükséges, tekintetbe véve, hogy a Stratégia célja az, hogy a klaszterek valódi gazdasági erőt és proaktív innovációs bázist képviseljenek. Ennek érdekében kiszűrésre kerülnek az inaktív, ún. alvó klaszterek, amelyek az állami támogatások és a pályázati plusz pontok miatt jöttek létre, ám – az elnyert minősítési fokozatnak megfelelő – előnyöket élveznek majd az Akkreditált Klaszterek.

A klaszterek teljesítménymérése az alábbi főbb szempontok szerint történik majd:

• klaszter mérete, láthatósága;
• klaszter tagjainak iparági súlya;
• együttműködés mélysége a klaszteren belül;
• klaszter kutatás-fejlesztési és innovációs potenciálja;
• klaszter nemzetközi láthatósága;
• klasztermenedzsment szervezet felkészültsége, szolgáltatásai;
• klaszter által elért eredmények, sikertörténetek, értékrendszer;
• nemzetközi minősítés figyelembevétele.

ELOLVASOM A KLASZTERFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁT!